A változás úgy néz ki hamarabb eljött, mint gondoltam.
Kedden anyuka lehívott, hogy beszélhetnénk-e. Majd belekezdett a kis mondókájába, hogy a karácsonyi vakációm alatt már gondolkozott rajta, de most már biztos benne, hogy akkor itt most ennyi volt. Azt mondta, hogy ebben a félévben nem nagyon fog dolgozni (vagyis gondolom megint sok időbe telik majd neki újat találni), ezért luxus lenne engem fizetnie, és ezért a jövőben inkább majd másféle segítségre lesz szüksége, meg amúgy sem működik a dolog a családdal... Úgyhogy maximum jövő hét végéig leszek itt.
Eléggé derült égből villámcsapás volt egyébként. Annak ellenére, hogy terveztem, hogy elmegyek innen, de azért mégis szíven ütött a dolog. Bár, amúgy meg lehet, hogy ez a pofon kellett, hogy végre rájöjjek egy s másra, és hogy végre kezdjek a helyzetemmel valamit. Meglátjuk mi sül ki belőle.
Kedd óta tehát családkeresésben vagyok. Újra. (Az a helyzet, hogy korábban is próbálkoztam már. Kacérkodtam a nanny munkával, ezért csináltattam NI numbert és szereztem gyermek elsősegély oklevelet. De aztán rájöttem, hogy jó referenciák és elegendő tapasztalat nélkül nem nagyon fog menni a dolog.)
Tegnap megvolt a 3. interjúm. Regisztráltam egy ügynökséghez is (Hampstead Au Pair Agency), úgyhogy bízom benne, hogy meglesz az új család hamarosan. Igyekszem több családdal is találkozni, hogy nagyobb esélyem legyen egy jobbat találni.
Ismerős a helyzet, hiszem velem is ez volt, egyáltalán nem számítottam rá, amikor a család bemondta, hogy rematchet akarnak. Aztán a második család nekem nagyon bejött, szóval bízz benne, hogy nem véletlenül kerültél rematchbe te sem! :)
ReplyDeleteköszönöm, Lilla! :))
Delete