Skip to main content

Ne adjuk fel a reményt

Vasárnap nagy meglepetésemre megkeresett A család, akikről már szinte teljesen lemondtam. Majd nem sokkal később skypeoltunk egyet. :)

Nagyon kedves az anyuka és tök szépen beszél. Közben odajöttek a srácok is köszönni. Nagyon-nagyon cuki mindkettő! :) Hogy mennyire sikerült jól az interjú nem tudom. Igyekeztem kihozni magamból a legtöbbet, de nagyon izgultam, szóval a fele sem jutott eszembe annak, amit most elmondanék... Igyekeztem továbbá elővenni a legjobb angol tudásom. Az biztosan jól sikerült, mert anyuka azt mondta jó angolom van és hogy gyorsan beszélek. Hát ezt nem sokan mondták még. :D Kiderült, hogy a jelenlegi au-pair is magyar. Anyuka azt mondta, ha szeretnék vele még skypeolni írjak rá, és hogy a következő apukával lesz, meg beszélhetek még a gyerekekkel is, vagyis úgy mondta, hogy ad lehetőséget a gyerekeknek is külön, hogy velem dumcsizzanak. Ez kicsit meglepett, mert általában szerintem a szülőket kell meggyőzni, még ilyenről nem hallottam, de biztosan előfordult már mással is. Plusz még ilyen több fordulós interjúm sosem volt. Az előző családdal nem is skypeoltam egyáltalán. Igazából arra sem emlékeztem már, hogy melyik oldalon jelöltem be őket, mert akkor kétségbeesésemben minden lehetséges családnak üzenetet küldözgettem. Velük csak pár emailt váltottam. Küldtem magamról pár képet, róluk pedig csupán egyet kaptam, amin anyuka meg a kislány volt. Persze, ez a család most teljesen más kategória.

De most nem is tudom hogy hogy lesz ez a továbbiakban. Nekem kéne őket keresnem, hogy beszéljünk még, vagy majd ők keresnek, amikor apukának is alkalmas lesz? :/ Apuka elég sokat dolgozik, korán reggeltől egészen estig, szóval gondolom úgyis csak hétvégén alkalmas nekik. De hogyha meg azt szeretnék, hogy szeptember elejétől kezdjen valaki, akkor lassacskán el kell dönteni.

Ja igen! Ezt még nem mondtam. Ugyebár én azt mondtam, hogy szeptember közepe-október a kezdési idő, amin nem változtatok. Viszont láttam a családnál, hogy csak szeptember van bejelölve, ezért rákérdeztem, bár úgyis tudtam, hogy ez azt jelenti-e, hogy a kezdés dátuma szeptember elejére tehető. És persze naná, hogy igen. Én viszont úgy döntöttem, hogy mivel ez A család, és ha ők engem választanak, akkor igent mondok nekik és engedek a határidőmből, mert ezt a lehetőséget nem szabad elszalasztani. Úgyhogy, most újra reménykedem, hogy ez nekem igenis összejöhet és engem választanak. Fingers crossed! :)

Comments

Popular posts from this blog

Huge Update

Helló!

Nagyon régen nem jártam erre, de sok minden történt, és gondoltam ne lógjon már itt ez a blog csak úgy, kezdeni kéne vele valamit.

Még hónapokkal ezelőtt átraktam ugyan minden bejegyzést wordpressre, de egy idő, és egy elég negatív poszt után letöröltem. Igazából írni se nagyon volt kedvem már, elhatalmasodtak a szürke hétköznapok...

Szóval, ott hagytam abba, hogy munkát kaptam a Costánál, Ealingben, még tavaly júliusban. Elköltöztem a családtól albérletbe, ahol a mai napig is lakom. Szeptemberben viszont átraktak egy másik Costába, Hammersmithbe.

Eleinte tök izgi volt ez az új élethelyzet, végre éltem a kis "normális" életem, nem voltak síró gyerekek meg host family, új dolgokat tanultam, új embereket ismertem meg, független lettem úgymond, de aztán persze ahogy kezdtem megismerni a companyt, meg a munkatársakat úgy jöttek elő a problémák is.
(Azt viszont nem bánom amúgy, hogy átraktak, mert jobb társaságba kerültem és az üzlet sem olyan forgalmas, szóval maga a munk…

Amikor a csillagok együtt állnak...

Az előző bejegyzésem ott fejeztem be, hogy talán felvesznek a Vöröskereszthez. No, végül is július 15-én fel is vettek. Az azt megelőző időszakban viszont eléggé rottyon voltam.
Áprilistól július közepéig tehát csak lógtam a levegőben. Borzasztó volt az a három és fél hónap: nagy volt a bizonytalanság, alig találtam munkát, nem tudtam mi lesz, szóval elég stresszes volt, mert koránt sem volt olyan zökkenőmentes visszarázódni a hazai életbe, mint gondoltam. Sokat tépelődtem, hogy megérte-e visszajönni, nem kellett volna mégis csak kitartóbbnak lennem és Londonban maradni, minek jöttem egyáltalán haza stb. Aztán nyilván, amikor megkaptam a munkát fellélegeztem kicsit, elindult végre az itteni életem. Jó volt újra közösségben lenni és kezdetben a munka is nagyon tetszett, jól éreztem magam. :) 
Aztán kb. két hónap elteltével kezdtek előjönni a problémák és rájöttem, hogy ez mégsem az, amit hosszú távon csinálni szeretnék, sőt lépni kell minél előbb. Úgyhogy itt megint jött egy kevésbé k…

National Insurance Number igénylés

Yupp, szombaton NI number (NIN, NINo, kinek ahogy tetszik; nekem így) interjúm volt a Whitechapel Job Centre Plusban. :)

Hétfőn töltöttem ki a jelentkezésem online (telefonon is lehet őket hívni; meg kell adni olyan alapadatokat, mint cím, telefon, foglalkozás, miért akarok NI numbert és igényeltem-e már korábban), majd egy-két óra múlva jött az email a szombati időponttal. Az emailben megjelölték az interjú helyét, illetve, hogy milyen dokumentumokat szükséges bemutatnom majd. Pénteken kaptam (behívó)levelet is, amiben újra részletezték az interjú helyét, idejét, a szükséges dokumentumokat stb. Ilyenek szerepeltek benne, hogy személyi azonosságot igazoló okmány (útlevél), születési anyakönyvi kivonat, lakcím igazoló, illetve mindenféle dokumentum arra az estre, ha az ember házas, plusz ha dolgozik, akkor munkáltatótól valamiféle igazolás stb stb... Mivel ez a kettő engem nem érintett, ezért nem is nagyon foglalkoztam velük, így nem emlékszem pontosan. Mivel kicsit izgultam, ezért utá…