A new beginning

... az új familyhez. Facebookon keresztül találkoztunk végül is, majd szerdán találkoztam A-val, az anyukaval Hammersmithben, egy kávézóban. Nagy vonalakban felvázolta hogyan is nézne ki a munka náluk, kicsit mesélt magukról stb... Majd pedig felajánlotta, hogyha gondolom, akkor menjünk el hozzájuk, és akkor láthatom a gyerekeket meg a házat. Úgyhogy mentünk tovább Chiswickbe , ahol élnek április óta. Előtte 13 évig Spanyolországban éltek, így az ikrek ott születtek (3 évesek, fiú+lány). A egyébként Bulgáriából származik, de már fiatalon eljött onnan, apuka - P - pedig angol. P-vel egyébként csütörtökön találkoztam, skypeon, de akkor abban egyeztünk meg, hogy inkább szombaton találkozzunk személyesen, mert elég rossz volt a vonal... Szombaton találkoztam tehát velük újra, majd aznap este írtak, hogy ha én is úgy gondolom, akkor szeretnék, ha az aupairük lennék. Én meg elfogadtam. :) A munkáról: A végig hangsúlyozta, hogy itt csapat munkáról van szó, ami közte és köztem valósul...

  21-én megérkeztem London Luton repülőtérre. Szerencsére nem egy nagy reptér, úgyhogy nem volt nehéz kiigazodni rajta. Mivel a családdal nem a repülőtéren találkoztam, ezért buszra kellett szállnom, hogy a hozzájuk közelebb eső Golders Greenben fel tudjanak venni. Vettem buszjegyet ( National Express , ez bemegy egészen London központba, nagyon praktikus) tehát, amely 11 font volt, majd vártam a buszt. Kicsit izgultam, mert rengeteg ember állt a sorban és el nem tudtam képzelni hogy fogunk felférni mind, de aztán kiderült, hogy ez úgy működik, hogy beállsz a sorba és arra a soron következő buszra szállsz fel, amelyikre éppen felférsz. :) A buszon magyar útitársam volt, egy srác személyében, aki a repülőn amúgy előttem ült. Kb. 40 perc múlva Golders Greenben voltam, majd miután felvettük a nagyobbik gyerkőcöt a suliból "hazatértünk" East Finchleybe . Itt fogom tehát tölteni az elkövetkező (a tervek szerint) 1 évet. Kicsit a családról: két fiúra vigyázok, N 8...

Múlt hét folyamán sikerült mindenféle papírt beszereznem, amit anyuka kért tőlem: így tehát szaladtam a dokihoz, megigényeltem az erkölcsit és kértem referenciát is. Az erkölcsi bizit lefordíttattam hivatalos fordítóval, amely nem is olyan vészes áron másnapra meg is küldte nekem scannelve. EU Fordítóközpont : meleg szívvel ajánlom mindenkinek! :) Az erkölcsit egyébként tök hamar, három napra rá készhez kaptam postán, és egy Ügyfélkapus regisztráció után neten sikerült igényelni. Kényelmes. A referenciámat hétfőn kaptam meg, amit magam fordítottam le és így mindent együtt elküldtem anyukának. Mára pedig Skype-ot beszéltünk meg. Amely során végül hivatalosan is nekem ajánlotta a munkát, én pedig örömmel elfogadtam! :)  Majdnem két hónappal a regisztrációm és számtalan család után végre sikerült host családot találnom! Ha számszerűsíteni szeretném, akkor azt mondanám, hogy ők voltak a 4. komoly család. (Komoly alatt azt értem, akikkel Skypeoltam is.) De amúgy meg konkrétan fo...