A múlt hét folyamán volt pár kedvenc mondatom, megpróbálom őket összeszedni. - a kisebbik fiú néha csak szimplán "au pair"-ként említ, ha máshoz beszél, pl: játék közben - "I'm shooting my au pair." , "the au pair made it..." , - "Mommy, I don't want that pancake 'cause it's broken." vagy "I don't want that plate..." Első esetben az előrecsomagolt bolti palacsinta szeletből letörött véletlenül egy kis darab, de neki az nem kellett, mert nem teljes. Második eset akkor fordult elő, amikor pl a kiszedett hústól maszatos lett a tányér, de ő nem akarta megenni a húst, ezért a tányér sem kellett neki, vagy amikor gyümölcstől lett maszatos, de a szituáció ugyan az volt, nem akart abból a tányérból enni, másik kellett neki. Ettől egyébként falra megyek! És a szülők egyébként kb minden zokszó nélkül eltűrik ezt, és csak szimplán kicserélik a tányért, hogy a gyereknek jó legyen... Szerintem ez nem helyes. - az első ...