Skip to main content

Csak egy rövidke...

Helló-helló!

A hétvégét egy magyar au pair kollegina társaságában töltöttem, aki most költözött ide a környékre egy jó kis családváltás után. Csupán 10 percre lakik tőlünk, ami hiperszuper! Aztán jött a fekete leves: januárban visszaköltözik Mill Hillbe, ahonnan jött, a mostani familyvel... -_- Amúgy jó kis hétvége volt. :)

Megelőlegezem a heti kedvenc beszélgetést (szerintem ennél jobb úgyse lesz): a nagyobbik gyerek matek/angol korepre jár, tőlünk kb. 5 perc séta. Egyszer csak azt hallottam, hogy megkérdezi az anyjától, hogy miért nem kocsival megyünk haza. És az a durva, hogy meg kell neki magyarázni, hogy azért, mert azt az 5 perces távot könnyebb és gyorsabb megtenni gyalog, mint kocsival, mert hogy dugó van ilyenkor. Kicsit aggasztó, hogy mennyire a seggükhöz van nőve már most az autó.

Ma szinte egész nap angol házit írtam, ha már szakadt az eső és volt egy kis szabad időm. Most még, hogy az anya itthon van és nem dolgozik elég jó dolgom van, mert szerdánként nem kell velük mennem tenisz edzésre, ami azt jelenti, hogy 6-ig biztosan szabad vagyok. :)

Ezen olyat jót röhögtem! :D 27 Hilarious Tweets About Starbucks

Comments

Popular posts from this blog

Új fejezet

Egy hónapja életem új fejezetét élem, már nem au pairként. Bővebben az új blogomban olvashatsz beszámolókat: https://anewbeginningbyn.wordpress.com/ Niki
"After all this time?" "Always."

Amikor a csillagok együtt állnak...

Az előző bejegyzésem ott fejeztem be, hogy talán felvesznek a Vöröskereszthez. No, végül is július 15-én fel is vettek. Az azt megelőző időszakban viszont eléggé rottyon voltam. Áprilistól július közepéig tehát csak lógtam a levegőben. Borzasztó volt az a három és fél hónap: nagy volt a bizonytalanság, alig találtam munkát, nem tudtam mi lesz, szóval elég stresszes volt, mert koránt sem volt olyan zökkenőmentes visszarázódni a hazai életbe, mint gondoltam. Sokat tépelődtem, hogy megérte-e visszajönni, nem kellett volna mégis csak kitartóbbnak lennem és Londonban maradni, minek jöttem egyáltalán haza stb. Aztán nyilván, amikor megkaptam a munkát fellélegeztem kicsit, elindult végre az itteni életem. Jó volt újra közösségben lenni és kezdetben a munka is nagyon tetszett, jól éreztem magam. :)  Aztán kb. két hónap elteltével kezdtek előjönni a problémák és rájöttem, hogy ez mégsem az, amit hosszú távon csinálni szeretnék, sőt lépni kell minél előbb. Úgyhogy itt megint jött egy ke