Skip to main content

Happy Friday!



Üdv!


Egészen álmosan telt a hét. Lehet az időjárás miatt, lehet azért mert éjjelente nagyon fázom és folyton felébredek, ezért nem tudom kipihenni magam... Egészen jól telt egyébként olyan szempontból, hogy a legtöbb napon valamilyen oknál fogva (playdate, délutáni elfoglaltság, anyuval vásárlás...) alig láttam a gyerekeket, ezért nem is kellett túl sok időt velük töltenem. Minta au pair vagyok, tudom. :) Úgyhogy csak pár gondolat.

Jó ez a suli, ahova járok, csak idegesítő, hogy a német lányok folyamat csak németül beszélnek. De még óra közben is egymás között. Ezért kicsit el is ment a kedvem attól, hogy barátkozzam velük megmondom őszintén.

Campbell&Syme
Szerdán sikerült végre eljutnom abba a kávézóba, amit már korábban kinéztem magamnak. Itt van egy köpésre és saját pörkölésű, minőségi kávét árulnak. Nagy ritkaság! Picike hely, kb 14 ember, ha le tud ülni, ellenben nagyon hangulatos. És kicsit emlékeztet az én legkedvencebb pécsi helyemre, a Pécsi Kávéra. Ami nagyon hiányzik, de most egy picit úgy érzem pótol ez a hely.  Cafe latte+sajtos, paradicsomos, pestos toastie volt a menüm. Mindkettő nagyon fini volt! :) Úgyhogy tuti törzshely. Egyetlen hibája, hogy hétköznapokon 2-ig, hétvégén pedig csak 4-ig van nyitva, de lehet ez csak nekem furcsa/rossz, mert hozzászoktam a PK 8 órai zárásához... :)

Szerdán lefoglaltam az irreálisan, felfoghatatlanul drága repjegyemet az Ünnepekre. Ma visszaigazolt a wizzair, hogy minden rendben volt az utalással és enyém a hely. (Szuper, nagyon köszönöm, de akkor is utállak!) Úgyhogy 65 nap múlva, vagyis december 20-án indulok haza, de lehet, hogy 21. lesz, mire megérkezem, mert hogy 23:55-re ér BP-re a gép. Vissza pedig január 1-jén - :(((( - jövök, egy délutáni járattal. Január 4-ig engedtek el, de a horror árak miatt, sajnos ezt a napot kellett választanom. 11 és fél nap otthon. :) Már nagyon várom!!! Hiányzik mindenki és imádok amúgy otthon lenni, de erre még később lehet visszatérek...

Ééés végre hétvége. A mai napot egy jó adag sushival zártam. Isteni, imádom, de mégis olyan bizarr nyers húst enni...

Szép hétvégét mindenkinek! :)

Comments

  1. szia!:) En is eszak-Londonban vagyok aupair, es ugyanez nekem is a tapasztalatm a nemet lanyokkal, ok mindig nemetuk beszelnek, nem torodnek azzal, hogy rajtuk kivul vannak mas anyanyelvuek, akiknek fogalma sincs arrol, hogy mit beszelnek:D jobb nem foglalkozni veluk, a ilyenek:)

    Judit

    ReplyDelete
    Replies
    1. szia Judit! hát igen, vélhetőleg ez globális probléma velük kapcsolatban. :D

      Delete

Post a Comment

Popular posts from this blog

Hazaköltöztem

Az utolsó napok a Costánál borzalmasak voltak. A végén már nagyon bántam, hogy eddig elhúztam a dolgot, és nem léptem ki korábban. Szó szerint fájt. Mivel utáltam az egészet, ezért semmiféle búcsúzkodás nem volt: sem vásárlóktól, sem a csapattól. Egy picit meghatódtam, mikor utoljára clock off-oltam, mert azért mégis csak lezárult egy hosszabb időszak és én ilyen érzelgős vagyok... Mindig úgy képzeltem egyébként, hogy ha egyszer otthagyom a helyet/várost, akkor csapunk valami kis búcsúbulit a többiekkel, de a végére eléggé elmérgesedtek a dolgok. Az utolsó hetekben a manageren kívül kb senkivel nem is beszéltem már. Úgyhogy ez elmaradt. Egyedül búcsúzkodtam hát Londontól. 
Az utolsó hetekben, napokban igyekeztem megnézni olyan dolgokat, amiket addig nem láttam, elmenni olyan helyekre, ahol még nem jártam, illetve újra meglátogattam a kedvenc helyeimet. Legalábbis próbáltam. Pl. Greenwichbe szerettem volna még egyszer elmenni, de már nem fért bele.
Aztán jött a szokásos pakolás-rémálo…

Huge Update

Helló!

Nagyon régen nem jártam erre, de sok minden történt, és gondoltam ne lógjon már itt ez a blog csak úgy, kezdeni kéne vele valamit.

Még hónapokkal ezelőtt átraktam ugyan minden bejegyzést wordpressre, de egy idő, és egy elég negatív poszt után letöröltem. Igazából írni se nagyon volt kedvem már, elhatalmasodtak a szürke hétköznapok...

Szóval, ott hagytam abba, hogy munkát kaptam a Costánál, Ealingben, még tavaly júliusban. Elköltöztem a családtól albérletbe, ahol a mai napig is lakom. Szeptemberben viszont átraktak egy másik Costába, Hammersmithbe.

Eleinte tök izgi volt ez az új élethelyzet, végre éltem a kis "normális" életem, nem voltak síró gyerekek meg host family, új dolgokat tanultam, új embereket ismertem meg, független lettem úgymond, de aztán persze ahogy kezdtem megismerni a companyt, meg a munkatársakat úgy jöttek elő a problémák is.
(Azt viszont nem bánom amúgy, hogy átraktak, mert jobb társaságba kerültem és az üzlet sem olyan forgalmas, szóval maga a munk…

És, mi van veled azóta? Meló?

Áprilisban szülinapokat ünnepeltünk (#Apu50), és jó volt a Húsvétot családi körben, a hagyományoknak megfelelően eltölteni. Tavaly ez ugye kimaradt, amikor még aupairkedtem. Nekem ezek az ünnepek fontosak, és ilyen formában szeretném majd továbbadni a saját gyermekeimnek is. Ezért volt rossz, amikor abban a semmilyen környezetben kellett eltöltenem...
Aztán ahogy ezek lementek, elkezdtem munkát keresni. Ugyebár van szakmám, dietetikus vagyok, így elsősorban abban szerettem volna/szeretnék elhelyezkedni. Most már mondhatjuk, hogy két hónapja munkakereső vagyok, de egyetlen olyan álláshirdetésre tudtam csupán jelentkezni, ami a szakmám. Megjelent több is az utóbbi időben, de sajnos az elvárásoknak nem minden esetben feleltem meg. Sajnos ez esetben az interjúig sem jutottam el, nem hívtak be. Azóta pedig konkrétan semmi olyan nincs, amire szívesen jelentkeznék, megfelelne. Úgyhogy jött a B terv, hogy akkor átmenetileg, amíg nem kapok a szakmában állást, más után nézek. Gondoltam, hogy n…