Skip to main content

Flying home for Christmas...




Ma 20:40-kor száll fel a gépem Lutonról és ha tudják tartani a menetrendet, akkor 23:55-kor száll le Budapesten. Végre eljött ez is, ezeket az utolsó napokat nehéz volt átvészelni, pedig kedden és szerdán szinte szabadnapom volt...
Már nagyon várom, hogy újra a családdal, barátokkal legyek, otthon, meg hogy jókat egyek-igyak, újra érezzem az ízeket stb... :D Január 1-jén jövök vissza délutáni járattal.

Az utóbbi pár hétben nem volt semmi extra program. Csupán az Oxford streetet és környékét látogattam, ajándékok után kutattam. Ez volt a legegyszerűbb, mert ott van minden egy helyen úgymond. Sőt, mindenből legalább kettő. Még ha csak lépésben is lehetett (meg úgy általában mindig csak lépésben lehet haladni, kivéve talán este 9 után...) haladni, de megérte.

egy olasz étterem... még novemberben fotóztam














A családnak idén először van karácsonyfája. Azt tudtam, hogy a karácsonyt általában az apa anyukájánál töltik Sheffieldben, de én teljesen abban a hitben voltam, hogy mivel ünneplik a zsidó ünnepeket is és a keresztényeket is, ezért mindig van náluk karácsonyfa is.
Egyszer a kisebbik gyerkőccel voltam mikor szóba hoztam a karácsonyfát és akkor mondta, hogy náluk itt nem lesz, hanem majd Sheffieldben. Én ezen akkor meglepődtem. Aztán egyik nap szóváltásra lettem figyelmes: apa épp bejelentette, hogy ő most elmegy fát venni. Anyunak meg nem tetszett, ő nem akarta egyáltalán, mert hogy apu nem is vallásos keresztény. Mire apu visszavágott, hogy de akkor minek kell a Hanukát ünnepelni. Majd apu fogta magát és elment. :D

Karácsonyi ajándék terén kissé gondban voltam. Mármint nem a tekintetében, hogy adjak-e vagy sem, hanem hogy mit vegyek a szülőknek. A gyerekeket nyilván sokkal egyszerűbb volt olyan szempontból kiismerni, hogy miket szeretnek, miket nem, mint a szülőket. Ezért mivel anyuka tudom, hogy szeret teázni, és elég sokat is issza, neki egy doboz teát vettem a Whittardnál, apukának a M&S-ben egy doboz csokit. Tényleg nem volt jobb ötletem... Ellenben a kölköknek csomó mindent tudtam volna venni. Végül úgy döntöttem, mivel mindketten nagy Star Wars rajongók, ezért egy-egy ilyen témájú pólót kapnak tőlem, plusz egy kis csokit mellé. Nem tudom a kicsi mit fog szólni, mert ő nem szeret ruhát kapni ugye... :)

Anyuka elvisz Golders Greenbe, ahonnan a National Expresszel megyek tovább Lutonig. Jaaaaj mindjárt otthon!!! :))))))))

Comments

  1. Utálom a tömegnyomort és, hogy nem tudnak közlekedni... Na de az Oxford Street <3 mindent megér, imádtam csak úgy sétálgatni ott! :)

    Jó utat és Boldog Karácsonyt! :)

    ReplyDelete

Post a Comment

Popular posts from this blog

Huge Update

Helló!

Nagyon régen nem jártam erre, de sok minden történt, és gondoltam ne lógjon már itt ez a blog csak úgy, kezdeni kéne vele valamit.

Még hónapokkal ezelőtt átraktam ugyan minden bejegyzést wordpressre, de egy idő, és egy elég negatív poszt után letöröltem. Igazából írni se nagyon volt kedvem már, elhatalmasodtak a szürke hétköznapok...

Szóval, ott hagytam abba, hogy munkát kaptam a Costánál, Ealingben, még tavaly júliusban. Elköltöztem a családtól albérletbe, ahol a mai napig is lakom. Szeptemberben viszont átraktak egy másik Costába, Hammersmithbe.

Eleinte tök izgi volt ez az új élethelyzet, végre éltem a kis "normális" életem, nem voltak síró gyerekek meg host family, új dolgokat tanultam, új embereket ismertem meg, független lettem úgymond, de aztán persze ahogy kezdtem megismerni a companyt, meg a munkatársakat úgy jöttek elő a problémák is.
(Azt viszont nem bánom amúgy, hogy átraktak, mert jobb társaságba kerültem és az üzlet sem olyan forgalmas, szóval maga a munk…

Amikor a csillagok együtt állnak...

Az előző bejegyzésem ott fejeztem be, hogy talán felvesznek a Vöröskereszthez. No, végül is július 15-én fel is vettek. Az azt megelőző időszakban viszont eléggé rottyon voltam.
Áprilistól július közepéig tehát csak lógtam a levegőben. Borzasztó volt az a három és fél hónap: nagy volt a bizonytalanság, alig találtam munkát, nem tudtam mi lesz, szóval elég stresszes volt, mert koránt sem volt olyan zökkenőmentes visszarázódni a hazai életbe, mint gondoltam. Sokat tépelődtem, hogy megérte-e visszajönni, nem kellett volna mégis csak kitartóbbnak lennem és Londonban maradni, minek jöttem egyáltalán haza stb. Aztán nyilván, amikor megkaptam a munkát fellélegeztem kicsit, elindult végre az itteni életem. Jó volt újra közösségben lenni és kezdetben a munka is nagyon tetszett, jól éreztem magam. :) 
Aztán kb. két hónap elteltével kezdtek előjönni a problémák és rájöttem, hogy ez mégsem az, amit hosszú távon csinálni szeretnék, sőt lépni kell minél előbb. Úgyhogy itt megint jött egy kevésbé k…

National Insurance Number igénylés

Yupp, szombaton NI number (NIN, NINo, kinek ahogy tetszik; nekem így) interjúm volt a Whitechapel Job Centre Plusban. :)

Hétfőn töltöttem ki a jelentkezésem online (telefonon is lehet őket hívni; meg kell adni olyan alapadatokat, mint cím, telefon, foglalkozás, miért akarok NI numbert és igényeltem-e már korábban), majd egy-két óra múlva jött az email a szombati időponttal. Az emailben megjelölték az interjú helyét, illetve, hogy milyen dokumentumokat szükséges bemutatnom majd. Pénteken kaptam (behívó)levelet is, amiben újra részletezték az interjú helyét, idejét, a szükséges dokumentumokat stb. Ilyenek szerepeltek benne, hogy személyi azonosságot igazoló okmány (útlevél), születési anyakönyvi kivonat, lakcím igazoló, illetve mindenféle dokumentum arra az estre, ha az ember házas, plusz ha dolgozik, akkor munkáltatótól valamiféle igazolás stb stb... Mivel ez a kettő engem nem érintett, ezért nem is nagyon foglalkoztam velük, így nem emlékszem pontosan. Mivel kicsit izgultam, ezért utá…