Skip to main content

What the hell is going on?!

43 nap. Majdnem másfél hónapja keresgélek. Mindeddig sikertelenül. És ez már komikus. :D Nem igazán megy ez nekem. Most vagy ennyire gáz vagyok, vagy valami felsőbb erő keze van benne, ami épp jól beleszól az életembe, felülírva ezzel a saját akaratom...

Az a család, akikkel legutóbb skypeoltam és írtam róluk a blogon végül nem engem választottak. Mí meglepő... Ugye velük egy hétfői estén beszéltem, aztán mivel egész héten nem jelentkeztek, gondoltam szombaton írok már, hogy mi a pálya. Másnap reggelre meg eltűntek az oldalról. -_- Közben kaptam én rendszerüzenetet, hogy jött egy üzenetem, de akkor már el sem tudtam olvasni, mert a családdal az üzenet is eltűnt. Ok. Erre írtam, hogy szerintem az ilyen családok a jók, akik nem szaroznak hetekig interjúztatással, hanem tudják mit akarnak... Ami nagyon jók lettek volna. Bár tudom, hogy nem ezek a paraméterek az elsődlegesek, de 120 font, 2-es zónában, és a gyerekek is aranyosak voltak. Meg amúgy anyuka is szimpi volt, de hát mindegy.

Aztán jött egy újabb család. Talán pont akkor vasárnap. (Az egyik elmegy, jön egy másik...) Nagyon szimpik is voltak, én is nekik. Látszólag. Megbeszéltünk egy skypeot is keddre. Meg is történt. Ekkor azt beszéltük, hogy majd megbeszélünk egy új időpontot, amikor is kipihenten, kisimultan beszélgethetünk egymással. Na, hát azóta is ezt az időpontot beszéljük, mert hogy konkrétan se aupair worldön, se skypeon nem válaszolnak azóta az üzeneteimre. És ez már komédia. Nem tudom megérteni az ilyen familyket, akik arra sem veszik a fáradságot, hogy akkor legalább szóljanak, hogy sorry de mégsem vagy megfelelő. Nem kell indoklás, csak legalább jelezzen, hogy tovább tudjak keresni. Így mennek el a heteim, mert az van, hogy skypeolok egy családdal, majd egy hetet várok utána, hogy jelezzenek... És hagyján, hogy nem írnak egy betűt se, de akkor még bele is hazudik az arcomba, meg hülyít, hogy jajj igen, mennyire jó volt találkozni, beszéljünk még. -_-

A weybridgei család óta semmi sem jön össze. :( Közben még mindig azon kesergek, hogy miért is nem regisztráltam előbb és húztam el már a nyáron... Bár ki tudja, lehet akkor sem találtam volna host családot...

Közben felregisztráltam egyébként másik oldalakra is: a greataupair nevűre, illetve easy aupairre. De utóbbiról olyan lendülettel töröltem is magam, mint ahogy felregisztráltam. Greataupairen meg nem nagyon vannak családok nagyobb gyerekekkel. Plusz ugye nem tudok üzenetet írni a családoknak, azt hiszem azt csak prémium felhasználóként lehet, szóval ez így eléggé megnehezíti a dolgokat... 

Nem is tudom van-e még rajtam kívül ilyen au pair jelölt, akinek ennyire nem megy.

Comments

  1. Probald meg a gumtree-t!
    Ezek itt londoni talalatok, de barmilyen varost beallithatsz.
    https://www.gumtree.com/search?q=au+pair&tq={%22i%22%3A%22au+pa%22%2C%22s%22%3A%22au+pair%22%2C%22p%22%3A2%2C%22t%22%3A15}&search_category=babysitting-nannies-jobs&search_location=London&tl=&distance=0.0001

    ReplyDelete
  2. szia Mariann! köszönöm a tippet! :) igazából eddig is tudtam erről az oldalról, csak azt gondoltam ez inkább azoknak való, akik már Angliában vannak, így lehetőség van face to face interjúra. de azt hiszem nincs mese, elkezdek ott is nézelődni, hátha...

    ReplyDelete
  3. ezt is neked talaltam:
    https://www.facebook.com/aupairmunkak?fref=ts
    ha rakeresel au-pair munkakra facebookon, lesz meg tobb talalat is

    ReplyDelete

Post a Comment

Popular posts from this blog

Hazaköltöztem

Az utolsó napok a Costánál borzalmasak voltak. A végén már nagyon bántam, hogy eddig elhúztam a dolgot, és nem léptem ki korábban. Szó szerint fájt. Mivel utáltam az egészet, ezért semmiféle búcsúzkodás nem volt: sem vásárlóktól, sem a csapattól. Egy picit meghatódtam, mikor utoljára clock off-oltam, mert azért mégis csak lezárult egy hosszabb időszak és én ilyen érzelgős vagyok... Mindig úgy képzeltem egyébként, hogy ha egyszer otthagyom a helyet/várost, akkor csapunk valami kis búcsúbulit a többiekkel, de a végére eléggé elmérgesedtek a dolgok. Az utolsó hetekben a manageren kívül kb senkivel nem is beszéltem már. Úgyhogy ez elmaradt. Egyedül búcsúzkodtam hát Londontól. 
Az utolsó hetekben, napokban igyekeztem megnézni olyan dolgokat, amiket addig nem láttam, elmenni olyan helyekre, ahol még nem jártam, illetve újra meglátogattam a kedvenc helyeimet. Legalábbis próbáltam. Pl. Greenwichbe szerettem volna még egyszer elmenni, de már nem fért bele.
Aztán jött a szokásos pakolás-rémálo…

Huge Update

Helló!

Nagyon régen nem jártam erre, de sok minden történt, és gondoltam ne lógjon már itt ez a blog csak úgy, kezdeni kéne vele valamit.

Még hónapokkal ezelőtt átraktam ugyan minden bejegyzést wordpressre, de egy idő, és egy elég negatív poszt után letöröltem. Igazából írni se nagyon volt kedvem már, elhatalmasodtak a szürke hétköznapok...

Szóval, ott hagytam abba, hogy munkát kaptam a Costánál, Ealingben, még tavaly júliusban. Elköltöztem a családtól albérletbe, ahol a mai napig is lakom. Szeptemberben viszont átraktak egy másik Costába, Hammersmithbe.

Eleinte tök izgi volt ez az új élethelyzet, végre éltem a kis "normális" életem, nem voltak síró gyerekek meg host family, új dolgokat tanultam, új embereket ismertem meg, független lettem úgymond, de aztán persze ahogy kezdtem megismerni a companyt, meg a munkatársakat úgy jöttek elő a problémák is.
(Azt viszont nem bánom amúgy, hogy átraktak, mert jobb társaságba kerültem és az üzlet sem olyan forgalmas, szóval maga a munk…

És, mi van veled azóta? Meló?

Áprilisban szülinapokat ünnepeltünk (#Apu50), és jó volt a Húsvétot családi körben, a hagyományoknak megfelelően eltölteni. Tavaly ez ugye kimaradt, amikor még aupairkedtem. Nekem ezek az ünnepek fontosak, és ilyen formában szeretném majd továbbadni a saját gyermekeimnek is. Ezért volt rossz, amikor abban a semmilyen környezetben kellett eltöltenem...
Aztán ahogy ezek lementek, elkezdtem munkát keresni. Ugyebár van szakmám, dietetikus vagyok, így elsősorban abban szerettem volna/szeretnék elhelyezkedni. Most már mondhatjuk, hogy két hónapja munkakereső vagyok, de egyetlen olyan álláshirdetésre tudtam csupán jelentkezni, ami a szakmám. Megjelent több is az utóbbi időben, de sajnos az elvárásoknak nem minden esetben feleltem meg. Sajnos ez esetben az interjúig sem jutottam el, nem hívtak be. Azóta pedig konkrétan semmi olyan nincs, amire szívesen jelentkeznék, megfelelne. Úgyhogy jött a B terv, hogy akkor átmenetileg, amíg nem kapok a szakmában állást, más után nézek. Gondoltam, hogy n…