A new beginning

Hello hello! Úgy döntöttem átköltöztetem a blogot a wordpressre. Nem is tudom, kellett valami változás. :) Úgyhogy a blogot ezentúl a következő helyen találjátok: www.anewbeginningbyn.wordpress.com   A legújabb bejegyzésem már itt tettem közzé. Szép hétvégét mindenkinek! :)

"After all this time?" "Always."

... az új familyhez. Facebookon keresztül találkoztunk végül is, majd szerdán találkoztam A-val, az anyukaval Hammersmithben, egy kávézóban. Nagy vonalakban felvázolta hogyan is nézne ki a munka náluk, kicsit mesélt magukról stb... Majd pedig felajánlotta, hogyha gondolom, akkor menjünk el hozzájuk, és akkor láthatom a gyerekeket meg a házat. Úgyhogy mentünk tovább Chiswickbe , ahol élnek április óta. Előtte 13 évig Spanyolországban éltek, így az ikrek ott születtek (3 évesek, fiú+lány). A egyébként Bulgáriából származik, de már fiatalon eljött onnan, apuka - P - pedig angol. P-vel egyébként csütörtökön találkoztam, skypeon, de akkor abban egyeztünk meg, hogy inkább szombaton találkozzunk személyesen, mert elég rossz volt a vonal... Szombaton találkoztam tehát velük újra, majd aznap este írtak, hogy ha én is úgy gondolom, akkor szeretnék, ha az aupairük lennék. Én meg elfogadtam. :) A munkáról: A végig hangsúlyozta, hogy itt csapat munkáról van szó, ami közte és köztem valósul...

A változás úgy néz ki hamarabb eljött, mint gondoltam. Kedden anyuka lehívott, hogy beszélhetnénk-e. Majd belekezdett a kis mondókájába, hogy a karácsonyi vakációm alatt már gondolkozott rajta, de most már biztos benne, hogy akkor itt most ennyi volt. Azt mondta, hogy ebben a félévben nem nagyon fog dolgozni (vagyis gondolom megint sok időbe telik majd neki újat találni), ezért luxus lenne engem fizetnie, és ezért a jövőben inkább majd másféle segítségre lesz szüksége, meg amúgy sem működik a dolog a családdal... Úgyhogy maximum jövő hét végéig leszek itt. Eléggé derült égből villámcsapás volt egyébként. Annak ellenére, hogy terveztem, hogy elmegyek innen, de azért mégis szíven ütött a dolog. Bár, amúgy meg lehet, hogy ez a pofon kellett, hogy végre rájöjjek egy s másra, és hogy végre kezdjek a helyzetemmel valamit. Meglátjuk mi sül ki belőle. Kedd óta tehát családkeresésben vagyok. Újra. (Az a helyzet, hogy korábban is próbálkoztam már. Kacérkodtam a nanny munkával, ezért...

Szakad az eső egész nap, úgyhogy gondoltam ez egy remek alkalom a bejelentkezésre. Mindenek előtt: Nagyon boldog, sikerekben, egészségben, élményekben, örömben, nevetésben, napsütésben gazdag új esztendőt szeretnék kívánni! :)   Elsején érkeztem vissza Londonba, elég bánatosan méghozzá. Azóta sem tölt el különösebb örömmel, hogy itt kell lennem. Ennek majd később lehet szentelek egy külön bejegyzést... Fogadalmat nem tettem 2016-ra. Inkább célokat tűztem ki magam elé. Kisebb-nagyobb célokat, melyek mind azt szolgálják, hogy legközelebb már ne kisírt szemmel váljak el az otthoniaktól, az otthontól, hogy újra jól érezzem magam és tovább lépjek, hiszen ami most van, az minden csak nem jó, és én nem ezért jöttem. Ezen kell változtatnom 2016-ban.

Kedves Olvasók! Sok szeretettel kívánok békés, meghitt, szeretetteljes Karácsonyt! :) 

Ma 20:40-kor száll fel a gépem Lutonról és ha tudják tartani a menetrendet, akkor 23:55-kor száll le Budapesten. Végre eljött ez is, ezeket az utolsó napokat nehéz volt átvészelni, pedig kedden és szerdán szinte szabadnapom volt... Már nagyon várom, hogy újra a családdal, barátokkal legyek, otthon, meg hogy jókat egyek-igyak, újra érezzem az ízeket stb... :D Január 1-jén jövök vissza délutáni járattal. Az utóbbi pár hétben nem volt semmi extra program. Csupán az Oxford streetet és környékét látogattam, ajándékok után kutattam. Ez volt a legegyszerűbb, mert ott van minden egy helyen úgymond. Sőt, mindenből legalább kettő. Még ha csak lépésben is lehetett (meg úgy általában mindig csak lépésben lehet haladni, kivéve talán este 9 után...) haladni, de megérte. egy olasz étterem... még novemberben fotóztam   A családnak idén először van karácsonyfája. Azt tudtam, hogy a karácsonyt általában az apa anyukájánál ...