Csak eszembe jutott valami. Gondoltam leírom.
Szóval, valamelyik előző bejegyzésemben említettem bizonyos különbségeket a mostani és a manchesteri host család között. Eszembe jutott még egy. Vagyis inkább kettő. Mindkettő az étkezéssel kapcsolatos. Tehát, arra lettem figyelmes először is, hogy a gyerekek mindig mindent megesznek, ami a tányérjukra kerül. Ami remek! De nem csak ez, hanem, hogy így nincs is mit kidobni a kukába. Másik, hogy jelenlegi host anyu mindig elrakja a maradékot, ami éppen megmaradt ebédről vagy vacsoráról. Ami amúgy szerintem tök természetes, sokunknak biztosan az, hogy esetleg az ebéd/vacsimaradékot megesszük másnap/harmadnap. Nem? Nekem igen, mi is így csináljuk otthon, hiszen miért is dobnánk ki? Aztán elkezdtem gondolkozni, mert valamiért mégis furcsa volt. És eszembe jutott az előző host családom, ahol általában kilószámra ömlött a kajamaradék a kukába. Amit nem ettünk meg, azt mindig kidobtuk, akkor is ha a gyerekek csak beletúrt a teli tányérba... Az aznapi kaja általában tehát a kukában landolt, amivel egyébként egy egész falut jól lehetett volna lakatni. Emlékszem, hogy annak idején mennyit bosszankodtam ezen. És most pedig tök örülök, hogy ennél a háznál nincs ilyen.
Comments
Post a Comment